Raffaello
ag 2006.08.17. 21:20
Raffaello Santi (1483-1520)
Raffaello ma is az egyik legismertebb mûvész. Minden korszak, minden terület, a maga leginkább becsült festõjét, ha igazán meg akarta tisztelni a stílus, vagy hely Raffaellójának nevezte.
Apja festõ volt, akinek mûhelyében kapta az elsõ oktatást. Majd Perugino mûhelyében tanult. Fiatal korának fõ mûve a Mária eljegyzése. 1504-ben Firenzébe költözött. Itt festette a Három grácia címû mûvét és a Madonna-képeit (Madonna zöldben, a befejezetlen Esterházy -Madonna). Ezekben az években festett portréi: Ifjú arcképe, Nõi képmás. Késõi Firenzei éveinek koronája a drámai hatású Krisztus sírbatétele.
1508-ban érkezett Rómába, és a vatikáni teremsor, a Stanzák kifestésére kapott megbizatást, amelyben a világ egyik legtöbbet csodált, legnagyobb hatású freskósorozatát hozta létre.
Az elsõnek elkészült Stanza della Segnatura két legfõbb mezõjét a teológiának és a filozófiának szentelte, az egyik az ún. Disputa (tulajdonképpen a keresztény vallás diadala), a másik az Athéni iskola. Az elsõ statikus, absztrakt térbe helyezett kompozíciójához hatásosan társul a mozgalmasabb második, melyen hatalmas reneszánsz épületbelsõ keretezi a szereplõket. Egy-egy kisebb mezõn a Parnasszust és az Erényeket mutatja be.
A Stanza di Elidoro képei dinamikusabbak, akár a teremnek nevet adó kép sodró kompozíciója., a Szt. Péter megszabadulásának drámai fényhatása, a Bolsenai mise asszimetriája v. az Attila seregeinek visszafordítása tömegjelenete.
A mûvész a Stanza dell' Incendio képeit, a loggiák díszeinek megfestését és a Villa Farnesina Psyché-sorozatát tanítványaira bízta.
A Stanzákkal egyidõben készültek a Sant' Agostino és a Sta Maria della Pace freskói.
Bramante halála után a Szt. Péter-templom építkezésének fõ irányítója volt.
Késõi korszakában a mozgalmasságra törekedett, mely Madonna képein is érezteti hatását. (Folignói Madonna, Madonna Sistina).
Portréi ebben az idõben lényeglátóbbak (X. Leo, II. Gyula pápa, "La valeta", Baldassare Castiglione képmása.
Ezékiel látomásán lenyûgözõ, már nem is reneszánszba illõ látomást varázsol elénk.
A Krisztus színeváltozása címû képének befejezésében megakasídályozta a halál.
|