Szobr�sz, fest�, �p�t�sz �s k�lt�. Az emberi kult�ra t�rt�net�ben egy �r�kk� l�ngol� �st�k�s. Egy m�v�sz, aki �tt�rve a hagyom�nyos kereteket, led�ntve az emberi �s m�v�szi szabads�g korl�tait, m�veivel egy olyan �r�k �rv�ny� vil�got teremtett, amely t�ln� sz�zadokon, korokon, ir�nyzatokon. Egy m�v�sz, aki �r�k harcban volt �nmag�val �s a vil�ggal, �s ezt az �lland� k�zdelmet v�ste m�rv�nyba, festette falra �s foglalta versbe. Egy m�v�sz, akinek m�vei szimb�lumokk� v�ltak. Michelangelo mellett nem lehet elmenni. M�vei meg�ll�sra k�nyszer�tenek, leny�g�znek, magukkal ragadnak, csod�latba ejtenek. �rz�seket kavarnak fel, ismeretlen bels� er�ket mozgatnak meg. Hiszen a Pieta M�ria-f�jdalma, az �ri�s D�vid b�szke sz�ps�ge, a bel�le �rad�, gy�zelmet sug�rz� er� �s hatalom, a rabszolg�k szenved�sei, a Sixtus-k�polna fresk�i, minden mozdulat, indulat mind r�lunk is sz�lnak, a mi f�jdalmainkr�l, v�gyainkr�l, szenved�seinkr�l, harcainkr�l �s gy�zelmeinkr�l, kimondott vagy eltitkolt �rz�seinkr�l. R��bresztenek �nn�n nagys�gunkra, �s r�d�bbentenek esend�, gyarl�, porszemnyi mivoltunkra.

Michelangelo: egy m�v�sz, aki a szobr�szatban, fest�szetben �s az �p�t�szetben egyar�nt eljutott az alkot�s cs�cs�ra. �nmag�t azonban mindig szobr�sznak vallotta. A szobr�szatot �rezte igazi hivat�s�nak, feladat�nak: kibontani az anyagba z�rt ide�t, megszabad�tani az anyagban rejl� alakot, eszm�t a f�l�slegt�l, �s ez�ltal megteremteni az �l� alakot.
M�v�szet�nek meg�rt�s�hez �letm�v�t �s egy�nis�g�t mint egys�ges eg�szet kell vizsg�lni.
Az itt k�vetkez� r�szletek t�volr�l sem adnak �tfog� k�pet Michelangelo �let�r�l �s m�v�szet�r�l. Teljesen hi�nyzik p�ld�ul a t�rt�nelmi h�tt�r ismertet�se. M�vei k�z�l is csak a legjelent�sebbek, a nev�vel egybeforrt, szimb�lumokk� v�lt alkot�sai vannak r�viden bemutatva. Ezek a t�red�kek sokkal ink�bb tekinthet�k egy-egy f�nyforr�snak, amelyekkel megvil�g�tva e hatalmas �letm� n�h�ny k�zponti mozaikj�t, tal�n tiszt�bban l�that�v� �s �rthet�bb� v�lnak a t�bbi r�szletek is.

Az id�zetek ut�n z�r�jelbe tett sz�mok a Bibliogr�fia oldalon tal�lhat� k�nyvek sorsz�m�t jel�lik.

Michelangelo Buonarroti nemcsak az olasz renesz�nsznak volt messze kimagasl� mestere, hanem egyben a m�v�szet vil�gt�rt�net�nek legnagyobb h�sei k�z�l val�. Hatalmas m�alkot�saival olyan magass�gokig jutott, mint a vil�gt�rt�netnek csak igen kev�s m�v�sze, s�t k�v�le tal�n egyetlen egy sem. (6, 5. old.)

�nmarcangol� t�preng�seit, v�v�d�sait, keser�s�g�t versekbe �s festett, faragott tit�nok szenved�lyes mozdulataiba �rta. Olyan er�vel, hogy a mai n�z� is megborzong alakjainak emberfeletti f�jdalma �s rettent� haragja l�tt�n. (7, 248. old.)

A renesz�nszb�l indul; de benne m�r hi�ba keresn�nk annak az �j embernek a harm�ni�j�t, aki der�s �rdekl�d�ssel n�z k�r�l a frissen f�lfedezett vil�gban (...). Benne nincs semmi Leonardo eleganci�j�b�l, pall�rozotts�g�b�l. � nem ismerte a boldogs�gnak azt a rejt�lyes, p�r�s, tiszta mosoly�t, mely id�sebb p�lyat�rs�nak m�vein dereng. � �lland�an egy eg�sz vil�ggal k�zd�tt, szertelen ar�ny� m�v�szi elk�pzel�seihez hegyeket mozgatott meg, utakat �p�tett; b�r foglalkozott anat�mi�val, �s ismerte az emberi test f�l�p�t�s�t, mindig jobban, els�rend�bben �rdekelt�k m�v�szi l�tom�sai, mint az anyag szerkezete �s a term�szet t�rv�nyei.
Legt�bb m�ve valami �nmag�val val� tit�ni harcb�l sz�letik. Ha Leonardo ink�bb f�rk�szve kutat� szem, �hitatos figyelem �s a tud�s f�l�ny�vel vegyes tal�nyos m�v�szi ir�nia a vil�g val�s�ga fel�, akkor Michelangelo �ppen az ellent�te: kev�lys�g �s megal�zotts�g, d�h �s �nmarcangol�s, teremt� sz�rnyal�s �s t�pett verg�d�s. P�ly�ja elej�n a diadalmas D�vid �ll, a fesz�l� fiatal er�nek ez a leny�g�z�, b�szke nyugalm� remeke. Kis k�lt�i t�lz�ssal azt lehetne mondani: a t�bbi voltak�ppen m�r nem m�s, mint ennek a D�vidnak a megt�ret�se. (2, 248. old.)

Michelangelo sohasem v�zolt hosszas el�k�sz�t� tervet a szobraihoz. Amit alkotni akart, szinte k�sz alakot �lt�tt elm�j�ben, miel�tt m�g keze munk�hoz fogott volna. A szellem�ben megsz�letett szoborr�l eg�szen kicsiny m�ret� mint�t nagyolt ki viaszb�l, azt�n egyenest a m�rv�nyt�mbb�l faragta ki m�v�t, seg�dminta vagy �l� modell ig�nybev�tele n�lk�l. Annyira ismerte az emberi test form�it, szerkezet�t, cselekv� k�pess�g�t, mozg�si lehet�s�geit, hogy a testnek legszokatlanabb mozdulatai, felfokozott er�kifejt�se, soha nem l�tott fordulatai mind keze �gy�be estek, innen v�s�j�nek biztos j�r�sa. (6, 9. old.)

Michelangelo munk�ss�ga a quattrocento hagyom�nyaiban gy�kerezik �s a firenzei platonizmus m�v�szetelm�let�nek hat�s�t mutatja. A formai sz�ps�g �s a szellemi kontempl�ci� egyens�ly�t azonban hamarosan megbontotta m�veiben az a probl�ma, amellyel eg�sz �let�n �t k�zd�tt, a l�lek v�gyainak �s a test er�inek , lehet�s�gei sz�k volt�nak az ellent�te. Alakjai t�bbnyire tragikus h�s�k, akiknek lobog� szelleme kit�rni igyekszik a f�ldi korl�tok k�z�l, �s ez�rt t�bbnyire (k�l�n�sen h�res rabszolga figur�i) ide�lis �narck�p�nek tekinthet�k. Form�i sz�ks�gk�ppen rombolj�k sz�t azt a sz�ps�gide�lt, amelyet a test vagy az arc k�nonjainak kialak�t�s�val a quattrocento oly nagy f�rads�ggal hozott l�tre, �s helyette az ember lelki-�rzelmi vil�g�ra ir�ny�tja a figyelmet, amelyben a folytonos k�zdelem szenved�ly�t csak oly ritk�n oldja fel a meg�rt�s �s a megnyugv�s der�je. (3, 335. old.)

(...) embereinek nemcsak k�ls� form�i, nem csup�n fizikuma �rdekli v�s�j�t, ecsetj�t, hanem az �rz�sek, az indulatok gazdag sk�l�ja is, amely ki�l az arcra, mozgatja a tagokat, fesz�ti az izmokat, sz�val a bels� �let b�lyeg�t �ti r�juk. Ez a saj�ts�g nem csup�n az �br�zoltak egy�ni jellemz�s�t szolg�lja, hanem valamennyi alakj�t Michelangelo lelki v�v�d�sainak, k�zdelmeinek, zord sejtelmeinek hordoz�j�v� avatja. M�veinek szeml�let�be mer�lve szinte azt kezdj�k sejteni, hogy valamely f�ns�ges szomor�s�g, az emberi m�rt�ket t�lhalad� nagys�g olthatatlan szomja az az �ltal�nos �rz�s, amely k�l�n�s vil�g�t kiemeli a k�znapi �letb�l �s magasrend�v� szenteli.
Ez�rt term�szetes, hogy messze elk�l�n�dik a renesz�nsz m�v�szeit�l, akik k�z�tt sz�letett, �lt �s munk�lkodott (a b�lcs Leonardo, a der�s Raffaello; Leonardo fennk�lt boldogs�gr�l vallott m�veiben, Raffaello az �let sz�ps�g�nek �r�m�r�l, � viszont m�r els� munk�iban el�rulja vonz�d�s�t a h�si eszm�nyek �s dr�mais�g ir�nt). A renesz�nsz nagyjainak �nnep�lyes nyugalma , sz�ps�g�rz�se, harm�ni�ja t�vol esik Michelangel�t�l. S�t az az �rz�s�nk, hogy a renesz�nsz sz�ps�ges �lomvil�ga riadtan menek�l az emberfeletti nagys�g e h�se el�l. (6, 8. old.)

Az a lefojtott szenved�ly� �rz�svil�g, mely az �r�mtelen Szent csal�dban s�r�s�dik, lesz ezut�n Michelangelo m�v�szet�nek f� mondanival�ja. Ez a szenved�ly fokoz�dik haragg� a II. Gyula s�reml�k��l sz�nt M�zesben, s ez fokoz�dik element�ris viharz�ss� legnagyobb szab�s� fest�i munk�j�ban a sixtusi k�polna mennyezeti fresk�iban. (7, 244. old.)

Az anyag �s a szellem, az emberi sanyar�s�g �s az isteni vil�g k�z�tt fesz�l� ellent�t ir�nti kifinomult �rz�ke, a k�ts�gek �s a szenved�s, a t�k�letess�g ir�nti ig�ny Michelangelo m�v�szet�nek olyan emberi tartalmat, er�t adnak, amely �t a m�v�szi szellem megtestes�t�j�v� teszi. Szonettjei, madrig�ljai �s Levelesk�nyve egyar�nt kimagasl� irodalomt�rt�neti �rt�ket k�pviselnek. (4, 920. old.)

Michelangelo tulajdonk�ppeni birodalma �ltal�ban a testis�gben felfokozott ember volt, ak�r bibliai, ak�r mitol�giai vonatkoz�sban szerepeltette. Egy meghat�rozott ember arca kev�ss� �rdekelte, �s �gy rajzai k�z�tt alig akad portr� (Cavalieri k�pm�sa, melyet Vasari eml�t, nem maradt r�nk). Rajzolt ugyan fejeket, de ezeket �letk�zelb�l a szem�lytelen �ltal�nos�t�s szf�r�j�ba helyezte �t. Michelangelo annyira az alakra �nmag�ra �sszpontos�totta figyelm�t, hogy m�g az alakot k�r�lvev� teret sem jelzi, s�t rendszerint az alapzat is hi�nyzik vagy minimumra korl�toz�dik. Az alak bizonyos m�rt�kben mag�b�l sug�rozza ki a teret, amelyre �rv�nyes�l�s�hez sz�ks�ge van. (1, 70. old.)

Rengeteget alkotott, m�gis sz�nd�k�n�l, tervein�l sokkal kevesebbet; remekm�veket, de ezeknek egyr�sze csak tervezett monument�lis remekek t�red�ke. Ha �gy n�zz�k (�s � is n�zte �gy), p�ly�ja tragikus.
(...) Kora ifj�s�g�t�l fogva jellemzik a riadt menek�l�sek, hirtelen p�nikok, v�ratlan meghasonl�sok. Nemcsak p�pai megb�z�ival �ll �lland�an hadil�bon, hanem munkat�rsaival is. Levelei telv�k panasszal; gyanakszik, folyton azt hiszi, megcsalj�k, becsapj�k, fondorkodnak ellene. A vil�ghoz val� viszony�nak egyik �lland� komponense a zs�rt�l�d�s. Komoly �sszegek fordulnak meg a kez�n, m�gis folyton az az �rz�se, hogy semmije sincs. Nyoma sincs benne az anyagiass�gnak, m�gis �lland�an anyagi gondokkal viaskodik. Hi�nyzik bel�le az eg�szs�ges ember l�tbiztons�g-�rz�se. (2, 249. old.)

"�letm�dj�ban mindig nagyon m�rs�kletes volt. T�pl�l�kot nem �lvezet c�lj�b�l vett mag�hoz, hanem ink�bb sz�ks�gszer�s�gb�l. K�l�n�sen ha munk�j�val foglalatoskodott: be�rte egy darab keny�rrel �s m�g azt is munka k�zben ette." �gy tud�s�t Condivi, �s Vasari m�g jobban al�h�zza ezt, mikor �gy �r: "Michelangelo gazdag volt, de szeg�ny ember m�dj�ra �lt." Mindketten megv�dik �t a f�sv�nys�g v�dj�val szemben, mikor arr�l tud�s�tanak, hogy milyen sok mindent egyszer�en elaj�nd�kozott, amit pedig j� p�nz�rt eladhatott volna. Csal�dj�t szerette, mindent megtett hozz�tartoz�i�rt, ami csak erej�b�l telt. Nem �r�lt ugyan, ha n�la voltak, mert att�l f�lt, hogy munk�j�ban zavarj�k, de t�mogatta apj�t �s fiv�reit, ahol �s amikor sz�ks�g volt r�. Nyilv�nval�an nagyon gyakran ker�lt erre sor, mivel alig akadt k�z�l�k egy is, aki j�l tudott volna gazd�lkodni. Annyira meg is szokt�k, hogy mindenf�le neh�zs�geikben Michelangelo seg�ts�g�t vegy�k ig�nybe, hogy n�ha ezt m�r � is megsokallta. De mindig �jra �s �jra adott. (1, 91. old.)

K�l�n�s, vad mag�nyos ember volt.
(...) Kort�rsai k�l�ncnek tartott�k, emberker�l�nek, bar�ts�gtalannak.
�r�k f�lre�rt�s ez a nagy munk�s l�ngelme meg a vil�g k�z�tt. � maga magyar�zta meg ezt a legszebben a San Silvestro sekresty�j�ben Vittoria Colonn�nak:
"Sokan azt mondj�k, hogy a neves m�v�szek k�l�n�s l�nyek, z�rk�zottak �s sz�kszav�ak; holott azok is csak olyanok, mint a t�bbi ember... Egy�ltal�n nincs igazuk azoknak a hi� heny�knek, akik egy munk�s �s elfoglalt m�v�szt�l azt v�rn�k, hogy unalmukban sz�rakoztassa �ket, holott oly kev�s ideje van r� az �letben, hogy igaz�n megval�s�tsa, ami a rendeltet�se." (Francesco da Hollanda portug�l fest� feljegyz�sei alapj�n) (2, 247. old.)

Akkor sem volt rossz �rtelemben vett kev�ly - sokkal ink�bb saj�t �rt�k�t ismer� -, mikor nem t�rt el megal�z�st a n�la t�rsadalmilag magasabban �ll�kt�l, hanem sz�val �s tettel azonnal �lesen felelt r�.
Ha nem is felelne meg a val�s�gnak, hogy Michelangelo olyan m�rt�kben volt t�rsas�gkedvel�, mint �ltal�ban szok�s, semmi esetre sem volt az ellenkez�je sem, erre sz�mos bizony�t�k van. Tudunk olyan bar�ti k�rr�l, melyben gyakran megfordult a r�mai �vek alatt, a Sixtus-k�polna mennyezet befejez�se �s Firenz�be val� �tk�lt�z�s k�z�tti id�ben s egy m�sikr�l, melyet Firenz�ben l�togatott a Medici-s�reml�k k�sz�t�s�nek idej�n. Sz�mos szem�lynek - m�v�sznek �s nem m�v�sznek - nev�t ismerj�k, akik rendszeres kapcsolatban voltak vele. Ezek k�z� tartozott Sebastiano del Piombo velencei fest� is, valamint a R�m�ban banktisztvisel�k�nt tev�kenyked� Leonardo Sellaio, aki az 1517-ben Firenz�be �tk�lt�z�tt Michelangel�nak minden r�mai esem�nyr�l besz�molt, ami csak �rdekelhette; tov�bb� az ugyancsak r�mai bankban dolgoz� firenzei Luigi del Riccio, aki �nzetlen�l int�zte Michelangelo �gyeit, lebonyol�totta levelez�s�t �s saj�t h�z�ban �polta s�lyos betegs�ge idej�n. Korai hal�la (1546) a legm�lyebben megr�zta a mestert. Luigi del Ricci�n k�v�l kev�s emberhez k�t�tte meghitt kapcsolat. K�z�j�k tartozik m�g �letrajz�r�ja, Ascanio Condivi fest� is, Michelangelo tan�tv�nya �s bar�tja utols� r�mai �veiben, aki 50 �vvel volt fiatalabb n�la. A k�zt�k l�v� bizalmas viszonynak k�sz�nhetj�k azokat a feljegyz�seket, melyekre Michelangelo �let�r�l val� ismeret�nket alapozzuk.
Val�j�ban azonban csup�n k�t ember volt, akihez Michelangelo eg�sz l�ny�vel k�t�d�tt: Tommaso de Cavalieri �s Vittorio Colonna. (1, 92 old.)

Michelangelo m�v�szi fejl�d�s�vel kapcsolatban r�viden meg kell eml�kezni k�t, r�sz�re igen fontos bar�ts�gr�l. Az egyik, val�sz�n�leg1532-t�l a rendk�v�li sz�ps�g�, fiatal r�mai nemeshez, Tommaso Cavalierihez f�z�d�tt, akihez legszebb szerelmes szonetteit �rta, s akinek sz�mos rajz�t aj�nlotta (Phaeton buk�sa, Tityos; Windsor, Royal Library). A nagy m�velts�g� Vittoria Colonn�val az 1530-as �vek m�sodik fel�ben sz�v�d�tt Michelangelo bar�ts�ga, s ez m�v�szet�nek tov�bbi alakul�s�ra jelent�s hat�st gyakorolt: k�sei m�veinek vall�sos szeml�lete j�r�szt a gr�fn�vel val� besz�lget�sekkel hozhat� �sszef�gg�sbe. T�bb rajzot k�sz�tett neki (a londoni British Museum Keresztre fesz�t�se, �s a bostoni Gardner Museum Piet�ja stb.) s t�bb k�ltem�ny�t �rta hozz�. (3, 333. old.)

Michelangelo fi�k ir�nti vonzalm�t �vsz�zadokig elhallgatt�k, eltitkolt�k. K�ltem�nyeit el�zetes v�ltoztat�sokkal publik�lt�k: a szerelmes versekb�l elt�ntettek minden f�rfi�i vonatkoz�st. A signor sz�t �tcser�lt�k signor�ra, a h�mnem� n�vm�sokat �s utal�sokat n�nem�ekre. Ezek a v�ltoztat�sok miatt azonban t�bb helyen a mondatszerkezetet is �t kellett alak�tani �s t�bb kifejez�st szel�debbel helyettes�teni. Ezeknek az �tdolgoz�soknak eredm�nyek�nt sok esetben nemcsak a f�rfi vonatkoz�sok t�ntek el, hanem a jellegzetesen michelangel�i von�sok is. Az els� eredeti sz�veg� kiad�s csak 1863-ban jelent meg.
Michelangel�nak t�bb f�rfiszerelme volt �lete sor�n, k�l�n�sen azok a fiatal fi�k k�z�l, akik modelljei voltak munk�ihoz: t�bbek k�z�tt Gherardo Perini, a nemesi sz�rmaz�s� Tommaso Cavalieri, Cecchino dei Bracci, �s egy fiatal f�rfiprostitu�lt, Febo di Poggio. Perini t�bb, mint t�z �vig �lt egy�tt Michelangel�val. Bracci 13 �ves volt, amikor az akkor 66 �ves Michelangelo beleszeretett. Bracci alig k�t �vvel k�s�bb meghalt. Michelangelo teljesen �sszet�rt �s mag�ba roskadt, �s egy �vet t�lt�tt azzal, hogy s�rfeliratokat �rt Bracci s�reml�k�re.
Michelangelo maga nem titkolta a f�rfiak ir�nt �rzett vonz�d�s�t, �s ezt k�zvetlen k�rnyezete is elfogadta . Homoszexualit�sa, amely m�v�szet�ben is t�kr�z�dik ("Michelangelo 5 �s f�l m�ter magas D�vid szobra megtestes�t�je lehet a f�rfi sz�ps�gnek ... �s a homoerotikus vonzalomnak"), nem jelentettek akad�lyt abban, hogy megb�z�sokat kapjon az akkori leghatalmasabb civil �s egyh�zi vezet�kt�l.
Michelangelo sok esetben hangs�lyozza szerelmi �rz�seinek plat�ni tan�t�snak megfelel� szellemi vonatkoz�s�t. K�ts�gtelen azonban, hogy a fi�k ir�nti rajong�s�t d�nt� m�don meghat�rozta a testi, �rz�ki vonzalom is, a f�rfi test sz�ps�g�nek n�ha szinte t�lz�sokba es� im�data. Ilyen megk�zel�t�sben tal�n nemcsak a renesz�nsz hat�s�t kell fellelni a m�v�szet�re oly jellemz� meztelen (f�k�nt f�rfi) test sz�ps�g�nek �br�zol�s�ban.*, **
Annak ellen�re, hogy Michelangelo ny�ltan v�llalta a fi�khoz val� vonz�d�s�t, a testi szerelmet legy�zend�, elfojtand� v�gynak tekintette, �s igazodva a plat�ni tan�t�shoz, a testi kapcsolatot, vonz�d�st igyekezett �thelyezni szellemi s�kra. A testi szerelemmel, v�ggyal val� harc, annak legy�z�se �s a szellemi szf�r�ba emel�se bels� v�v�d�sokhoz, gy�trelmekhez is vezettek, �s ezek m�veiben is kifejez�dnek. �gy Michelangelon�l a meztelen test a testi szerelem �nfeledt boldogs�ga helyett sokkal ink�bb �s t�bbsz�r rejt mag�ban valami bels� k�zdelmet, keser�s�get, fesz�lts�get. Ezt fokozta ifj�s�ga k�t meghat�roz� egy�nis�g�nek hat�sa is:

M�r-m�r jelk�pes az ifj�s�ga f�l� emelked� k�t ellent�tes alak: Medici Lorenzo a maga der�s pog�nys�g�val, �s Savonarola azzal a vall�sos szigorral, amelyben egyszerre van renesz�nsz-ellens�g is, meg (egyel�re m�g az egyh�z keretei k�z�tt k�v�nt) vall�si reform-ig�ny �s R�ma-elleness�g is. Michelangel�ra mindketten m�lyen, �letre sz�l�an hatottak. Kett�ss�g�k v�gigk�s�ri eg�sz �let�n; bels� harca legink�bb e k�t p�lus k�z�tt folyik.
A renesz�nsz fia: olthatatlanul vonz�dik a sz�ps�ghez, els�sorban az embertest sz�ps�g�hez (a term�szet ir�nt nem volt t�ls�gos �rz�ke, illetve �rdekl�d�se). Szinte let�pi a ruh�t a testr�l, hogy �gy t�tessen vele vallom�st �nn�n sz�ps�g�r�l. De k�zben Savonarol�nak a prof�n sz�ps�get el�t�l� szava is ott visszhangzik benne, ott lappang a sejtjeiben, ott bujk�l a v�r�ben: nem tud szabadulni t�le.
Mint mindig, ha lelke legm�lyebb r�tegeibe akarunk bepillantani, verseinek olvas�sa mellett els�sorban a Sistina fresk�it kell szem�gyre venn�nk. Aretino �lszenteskedve botr�nkozott meg azon, hogy a meztelens�g orgi�j�t vet�tette oda egy templom falaira. Azt azonban m�r nem tette hozz�, �s val�sz�n�leg �szre sem vette, hogy ez a meztelens�g minden, csak nem boldog. Annak az Erosznak, ami oly term�szetesen t�rsul a meztelen sz�ps�ghez, �s amit oly tavaszi m�morral fedezett f�l a meztelen testben a renesz�nsz, m�g csak �rny�ka sincs itt. Meztelen sz�ps�g m�g soha nem volt szebb �s t�k�letes sz�ps�g�ben gy�trelmesebb, mint a Sistina fresk�in. (2, 250. old.)

Michelangelo nem ismeri az �r�met, a mosoly der�j�t - ilyen �rzelmeket sohasem �br�zolt. Alakjai tehernek �rzik az �letet. Nem l�zadnak ellene, de �r�met sem tal�lnak benne: vannak, mert sorsuk l�tre �t�lte �ket. (7, 243. old.)

* Michelangelo t�m�ja A Cascinai csata volt, amely az Arno mellett, Pisa k�zel�ben folyt le 1364. j�lius 29-�n. Azt az epiz�dot vette alapul, melyet Filippo Villani kr�nik�j�ban r�szletesen ismertet. A firenzeiek a j�liusi h�s�gben a parton hagyt�k fegyvereiket, hogy az Arn�ban megf�r�djenek. Egyik�k �szre veszi a pisaiak k�zeled�s�t, �s felriasztja a katon�kat, a t�rsait megment�, majd gy�zelemre viv� ki�lt�ssal: "El vagyunk veszve!" Mindazok ut�n, amiket eddig Michelangelo alkot�saib�l megismerhett�nk, �rthet�, hogy �ppen ezt az epiz�dot v�lasztotta ki, hiszen alkalmat adott meztelen f�rfitesteknek a mozg�smot�vumok kimer�thetetlen sokas�g�ban val� �br�zol�s�ra. (...) Itt ny�zs�g a ruh�tlan emberek izgatott serege, kik�sz�l�dva a v�zb�l, a v�z f�l� hajolva, hogy bajt�rs�t kiseg�tse, �l� vagy �ll� helyzetben �lt�zk�dve, m�g a f�ld�n fekve, fegyver ut�n ny�lva, �s mindez olyan fordulatokban, csavarod�sokban, r�vid�l�sekben, ami �gy egym�s mell� s�r�tve eddig m�g sehol sem volt l�that�.
Michelangelo mozg�sban l�v� meztelen alakokb�l �ll� kompoz�ci�ja nem �ll el�zm�nyek n�lk�l. Antonio Pollaiuolo k�t r�zkarc�t szokt�k emlegetni vele kapcsolatban, tov�bb� Verrocchio egy elveszett rajz�t, valamint Signorelli Utols� �t�let-fresk�it az orviet�i d�m Brizio-k�poln�j�ban, v�g�l saj�t kentaur-reliefj�t is. De mindezeket a m�veket most t�lsz�rnyalta az emberi anat�mi�nak �s izomfunkci�knak olyan ismeret�vel, amely bizony�ra egyed�l Leonardo tud�s�val volt �sszem�rhet�. Az emberi test �br�zol�s�nak ebb�l a kompendium�b�l sokan tanultak �s Benvenuto Cellini szobr�sz a kort�rsak csod�lat�t abban foglalta �ssze, hogy Michelangelo kartonja "a vil�g iskol�ja".(1, 26. old.)  ­ vissza

** Sixtus-k�polna mennyezete, Az ifjak (Rabszolg�k). A mennyezet �larchitekt�r�ja szabad fel�leteinek kit�lt�s�re �s �l�nk�t�s�re Michelangelo, ahol csak tehette, figur�kat helyezett el. Ezeknek semmi k�z�k sincsen az eg�sz alkot�s �testamentumi t�m�j�hoz �s tiszt�n dekorat�v szerepet t�ltenek be. Valamennyi�k k�z�l m�retben is kiemelkedik h�sz fiatal f�rfiakt, akik a f�t�m�t hordoz�, k�z�ps� k�pmez�k k�z�l a kisebbek n�gy sark�n �lnek, s�t n�ha kiss� bel�j�k is ny�lnak. Condivi �s Vasari "ignudi"-nak, "mez�telenek"-nek nevezi �ket, de szokt�k "rabszolg�k"-k�nt is eml�teni. L�tez�s�ket az indokolja, hogy a mennyezet k�z�ps� szakasz�t d�szpajzsokkal �s girlandokkal d�sz�ts�k, ahogyan olyan helys�get d�sz�t�nk, amelyben valami �nnep�lyesre k�sz�lnek. Girlandokat tart� angyalok ismeretesek az olasz renesz�nsz m�v�szet�ben, �s a tervv�zlatok szerint el�sz�r Michelangelo is angyalokra gondolt. K�s�bb azonban egyed�l�ll� megold�sra hat�rozta el mag�t: a mennyezetet egy sereg pomp�s f�rfiakt figur�val n�pes�tette be, k�vetve vonzalm�t, mely m�r A Cascinai csata fest�sekor is hevesen �thatotta. (...) Alakjait igazi, n�ha f�ktelen�l heves �lettel t�lt�tte meg. A kifejlett f�rfitest teljes erej�t mutatja be rajtuk, de finom mint�z�ssal el�rte, hogy a sz�p �s csup�n er�teljes test k�z�tti hat�rt ne h�gja �t. Az er�sen hangs�lyozott k�rvonalakban elker�lt mindenf�le merev vonalass�got, m�rt�ktart�an fogj�k k�r�l a testeket oly m�don, ami Michelangelo k�l�nleges titka volt. A testek k�rvonala helyenk�nt p�ratlan sz�ps�g� ritmikus kantin�l�v� kerekedik. K�l�n�s hat�s�ak az arckifejez�sek. Csak kevesen tev�kenykednek �l�nken, legt�bbj�k �gy cselekszik, mintha k�zben eg�szen m�sra gondolna, vagy �lmodozva maga el� tekint. Keress�nk erre m�ly�rtelm� magyar�zatot? Vagy ink�bb t�telezz�k fel, hogy hasonultak a pr�f�t�khoz �s a szibill�khoz, akik k�zvetlen szomsz�daik? (1, 41.-42. old.)­ vissza

�gy tal�lta, � az eszm�nyi f�rfi, olyan, mint a f�ldre sz�llt Apoll�. �t �br�zolta egyik (fenn nem maradt) rajz�ban, neki aj�nlott sz�mos k�ltem�nyt �s olyan teljesen befejezett rajzokat is, mint a mitol�giai t�rgy� Gan�m�d�sz, Tit�osz, Phaeth�n �s a Gyermek-bacchan�lia. Bar�ts�guk eg�szen Michelangelo hal�l�ig tartott. Ha valaki el akart valamit �rni Michelangel�n�l, Cavalierihez kellett fordulnia. Es�sorban Cavalieri volt az, aki r�b�rta, hogy a Szent P�ter templom kupol�j�nak famodellj�t elk�sz�tse �s � gondoskodott arr�l, hogy a Capitolium �p�tkez�sei Michelangelo tervei szerint ker�ljenek kivitelez�sre.
Az a rajong�i megbecs�l�s, mellyel a majdnem 60 �ves ember a sz�p ifj�t k�r�lvette, Condivi tud�s�t�sa szerint alkalmat adott m�r a kort�rsaknak is, hogy el�t�lj�k �rte �s fecsegjenek r�la. (...)
Kapcsolatuk nyilv�nval�an egyszerre volt �rz�ki is, szellemi is az egykori plat�ni tan�t�snak megfelel�en, melyet m�g ifj�kor�ban a Mediciek udvar�ban ismert meg. Condivi is erre utal, mikor ebben a vonatkoz�sban Sz�krat�sznek Alkibiad�sz ir�nti szerelm�r�l �r �s hozz�f�zi, Michelangelo sohasem besz�lt m�sk�ppen a szerelemr�l, mint ahogyan Plat�nn�l �rva van. B�rhogy is volt, Michelangelo lelke az utols� szerencs�tlen firenzei �vek ut�n - nem utols�sorban ett�l a szerelemt�l - �jra fell�ngolt: "Min�l jobban izzik a par�zs, ann�l ink�bb er�s�ti �letemet!" (1, 92-93 old.)

Ezeket a kapcsolatokat el lehet "platoniz�lni". �gy tett m�g a mester �let�ben Condivi; erre hajlik Cerillo is, amikor �gy �r: "Ezt az �tszellem�lt f�rfisz�ps�g�rt val� szinte vall�sos im�dat� rajong�st sok�ig hallatlanra vett�k vagy nem akart�k meghat�rozni; vagy pedig megpr�b�lt�k ostob�n s�rt� agg�lyoss�ggal elleplezni; nem vett�k figyelembe, hogy a Cavalieri ir�nt val� bar�ts�g t�bb mint harminc �vig tartott, amikor is a gy�ny�r� Cavalieri maga is meg�regedett, s elvesztette egykori sz�ps�g�nek hasonl�thatatlan var�zs�t." (2, 254 old.)

Kapcsolatukat Michelangelo sz�kebb k�re term�szetesnek fogadta el (tan�s�tj�k ezt azok a bar�ti levelek, amelyekben Cavalierir�l sz� esik, s egy�ltal�n nem el�nytelen�l az ifj�ra n�zve); voltak azonban, akik rosszindulat�an �rtelmezt�k. (...)
A pletyk�kra Michelangelo �let�r�ja �s bar�tja, Condivi �gy reflekt�lt: "Szerette a test sz�ps�g�t, mint olyasvalaki, aki alaposan ismeri azt; ebb�l azt�n egyes �rz�ki emberek, akik k�ptelenek meg�rteni a sz�ps�g szeretet�t, ha nem buja �s becstelen, okot mer�tettek arra, hogy rosszakat gondoljanak �s mondjanak r�la; mintha Szokr�t�sz nem szerette volna gy�ng�den a gy�ny�r� ifj�t, Alkibiad�szt." (2, 277. old.)

V�gletes leegyszer�s�t�sben �gy lehetne �sszefoglalni a platonizmusnak, illetve szerelemtan�nak f�bb gondolatait:
Isten szeretetb�l teremtette a vil�got, teremtm�nyeibe viszont v�gyat ojtott, hogy fel�je t�rekedjenek. Ez a v�gy a szeretet, aminek mozgat�ja a sz�ps�g, illetve a sz�ps�g ut�ni v�gy. E v�gynak h�rom foka van: lehet puszt�n �rz�ki, ez az �llat�; lehet eszes, ez az ember�; �s lehet intellektu�lis, ez az angyalok�. A sz�ps�g, amin a v�gy f�lgy�l, Isten visszf�nye; minden egyedi sz�ps�gben a Sz�ps�g �sk�pe, ide�ja t�kr�z�dik. A szerelem a testi sz�ps�gt�l lobban f�l, de a szellemi szf�r�ba kell emelkednie: az egyediben az ide�t kell megpillantania. �gy lesz a szerelem aff�le misztikus �t ebben a szeml�letben: testib�l lelkibe, egyedib�l az abszol�t Sz�ps�g szeml�let�be. (2, 253. old.)

Az el�ad�s (Varchi 1547 febru�rj�ban a firenzei akad�mi�n tartott el�ad�sa) vil�got vet arra, mennyire eszm�ik kifejez�j�nek �rezt�k Michelangel�t a firenzei �jplatonist�k. Varchi fejteget�seinek t�m�ja a plat�ni Erosz. Milyen er�t adott a term�szet -k�rdi-, hogy f�ldi testtel �gbe emelkedj�nk, emberk�nt megisten�lj�nk? A szerelmet. De ha a szerelem ilyen nagy j�, hogyan lehet annyi k�n �s k�nny sz�l�je? A v�laszt Michelangelo szonettje adja meg: nem a szerelem a hib�s, hanem a szerelmes. Ahogyan a rossz szobornak sem a m�rv�ny az oka, hanem a szobr�sz fogyat�kos k�pess�ge. A szerelemnek f�l�l kell emelkednie a testen, a boldog szeml�l�d�sig, a legf�bb Sz�ps�g l�t�s�ig. (2, 285.-286. old.)

Vittorio Colonna 1492-ben sz�letett, It�lia egyik legel�kel�bb nemesi csal�dj�b�l. Tizenh�t �ves kor�ban f�rjhez ment Peschara marches�j�hoz, a hadvez�rhez, aki nem sokat t�r�d�tt vele. 1535-ben halt meg az ura; a marchesa az irodalomban �s a vall�sban keresett vigasztal�st. 1534-t�l fogva mindink�bb kapcsolatba ker�lt a reform-t�rekv�sekkel �s azok k�pvisel�ivel, s levelez�sben �llt azokkal a k�r�kkel, amelyek az egyh�z bels� meg�jh�d�s�t k�v�nt�k.
1535-ben ismerkedtek meg; bar�ts�guk 1538 �sz�n m�ly�lt el. Vittoria ekkor negyvenhat �ves volt, Michelangelo hatvanh�rom. Francesco de Hollanda �gy jellemzi: "Egyike It�lia, s�t eg�sz Eur�pa, azaz az eg�sz vil�g legh�resebb �s legf�ls�gesebb asszonyainak; minden tett�ben tiszta, m�g mindig sz�p, latinul tud, b�lcs, s megvan benne minden er�ny, ami csak egy nemes h�lgynek d�sz�re v�lhat."
A jellemz�sben �ppen csak a "m�g mindig sz�p" kifejez�s vitathat�. Vittoria egy�ltal�n nem volt sz�p. F�rfias, kem�ny, ink�bb rideg arca volt. �let�r�ja, aki ismerte, azt mondja r�la, tapintatosan, de f�lre�rthetetlen�l: "Mikor f�rjhez ment Pescara m�rkij�hoz, szellemi k�pess�geinek kifejleszt�s�re adta mag�t; mert, minthogy nem rendelkezett k�l�n�sebb sz�ps�ggel, az irodalmat tanulm�nyozta, hogy szert tegyen ama halhatatlan sz�ps�gre, amely nem m�lik el, mik�nt a m�sik." Ez a szellemi sz�ps�g ragadta meg Michelangel�t.
Condivi �rja kapcsolatukr�l: "K�l�n�sk�ppen szerette Pescara marches�j�t, akinek isteni szellem�be szerelmes volt." (2, 284.-285. old.)

Michelangelo tal�n �gy �rezte, egyetlen ember sem �rtette meg annyira, mint ez az asszony, akinek �lete �ppen �gy telve volt f�jdalomas lemond�sokkal, mint az �v�.
M�g leveleikre a k�z�tt�k l�v� tiszt�n szellemi kapcsolatnak megfelel�en a k�lcs�n�s tisztelet hangja jellemz�, abban a mintegy 50 szonettben, melyet Michelangelo a marches�nak aj�nlott, itt-ott szabadj�ra engedi rajong� k�pzelet�t, mint ahogy ezt a kor k�lt�i gyakorlata megk�vetelte. A kiv�telesen nagyszer� asszonynak sz�l� tiszteleten k�v�l m�st nem szabad benn�k felt�telezni. Hogy mir�l sz�ltak gyakori besz�lget�seik, azt nem tudjuk pontosan, de legnagyobb r�sz�k vall�si term�szet� lehetett. (1, 93.-94. old.)