Raffaello
ag 2006.08.17. 21:20
Raffaello Santi (1483-1520)
Raffaello ma is az egyik legismertebb mûvsz. Minden korszak, minden terlet, a maga leginkbb becslt festõjt, ha igazn meg akarta tisztelni a stlus, vagy hely Raffaelljnak nevezte.
Apja festõ volt, akinek mûhelyben kapta az elsõ oktatst. Majd Perugino mûhelyben tanult. Fiatal kornak fõ mûve a Mria eljegyzse. 1504-ben Firenzbe kltztt. Itt festette a Hrom grcia cmû mûvt s a Madonna-kpeit (Madonna zldben, a befejezetlen Esterhzy -Madonna). Ezekben az vekben festett portri: Ifj arckpe, Nõi kpms. Ksõi Firenzei veinek koronja a drmai hats Krisztus srbattele.
1508-ban rkezett Rmba, s a vatikni teremsor, a Stanzk kifestsre kapott megbizatst, amelyben a vilg egyik legtbbet csodlt, legnagyobb hats fresksorozatt hozta ltre.
Az elsõnek elkszlt Stanza della Segnatura kt legfõbb mezõjt a teolginak s a filozfinak szentelte, az egyik az n. Disputa (tulajdonkppen a keresztny valls diadala), a msik az Athni iskola. Az elsõ statikus, absztrakt trbe helyezett kompozcijhoz hatsosan trsul a mozgalmasabb msodik, melyen hatalmas renesznsz pletbelsõ keretezi a szereplõket. Egy-egy kisebb mezõn a Parnasszust s az Ernyeket mutatja be.
A Stanza di Elidoro kpei dinamikusabbak, akr a teremnek nevet ad kp sodr kompozcija., a Szt. Pter megszabadulsnak drmai fnyhatsa, a Bolsenai mise asszimetrija v. az Attila seregeinek visszafordtsa tmegjelenete.
A mûvsz a Stanza dell' Incendio kpeit, a loggik dszeinek megfestst s a Villa Farnesina Psych-sorozatt tantvnyaira bzta.
A Stanzkkal egyidõben kszltek a Sant' Agostino s a Sta Maria della Pace freski.
Bramante halla utn a Szt. Pter-templom ptkezsnek fõ irnytja volt.
Ksõi korszakban a mozgalmassgra trekedett, mely Madonna kpein is rezteti hatst. (Foligni Madonna, Madonna Sistina).
Portri ebben az idõben lnyegltbbak (X. Leo, II. Gyula ppa, "La valeta", Baldassare Castiglione kpmsa.
Ezkiel ltomsn lenyûgzõ, mr nem is renesznszba illõ ltomst varzsol elnk.
A Krisztus sznevltozsa cmû kpnek befejezsben megakasdlyozta a hall.
|